Az öko forradalmár

Antal Évi ismertebb nevén Vászonzsákoslány válaszolt nekünk egy -két kérdésünkre és most ezt olvashatjátok !
(Ezt az interjút, még a KSZV készítette Évivel, mivel akkor nem került ki az oldalunkra és már nem is tud ,mert átalakult a KSZV , ezért most olvashatjátok el a CSAK ÚGY! oldalán.)

Közel 40 ezer embert inspirálok napi szinten a social media felületeimen, több száz levelet kaptam már ismeretlen emberektől, hogy a hatásomra kezdtek el jobban odafigyelni a környezetre. Mindig azt mondom, hogy kell egy erős ok vagy cél, hiszen anélkül senki sem lesz tartósan vegán.

A legnagyobb büszkeségem a barátom, aki flexitarian lett a hatásomra (99%-ban növényi alapúan étkezik, de havonta 2 alkalommal megenged magának egy nem vegán étkezést)

  ő az egyetlen ,a munkahelyén aki kulacsot visz magával, hogy elkerülje a pet palackokat.
Természetes, hogy az emberek furcsán reagálnak először arra ami új, a forradalmároknak sosem volt ilyen értelemben egyszerű, de ezeken nem szabad fennakadni.Mert miután ráeszméltem arra, hogy a tej, hús és tojás ipar milyen irtózatos mértékben használja ki az amúgy teljesen ártatlan állatokat, és milyen szenvedéseket kell átélniük, ahhoz hogy nekem "étel" legyen az asztalomon, utána már nem is tudtam ételként tekinteni ezekre.

10 évig voltam vegetáriánus, majd én és a párom is csatlakoztunk a vegán január kihíváshoz, környezetvédelmi megfontolásból, miután tájékozódtam arról, hogy a tej és a tojás ipar is jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz metán gáz kibocsátással és erdő pusztítással a növekvő területigény miatt a takarmányozáshoz.
A kihívás elején még nagyon hiányzott a tej, különös tekintettel a sajt, de ez nem meglepő, hiszen a tejben olyan hormonok is megtalálhatóak, amik függőséget okoznak.
Ennek funkciója az, hogy a kis boci, akinek életet adott a tehén, minél tovább szopjon, hogy nagy és erős legyen. Azonban néhány hét után, a kihívás végére teljes mértékben elmúlt a sóvárgás, azóta eszembe sem jutott tejterméket fogyasztani, ami az egészségemre is pozitív hatással lett, hiszen többé nem kellett aggódnom a laktózintoleranciám miatt és nem volt hasgörcsöm.

Az én családom mindig is haladó gondolkodású volt, a szüleim azt vallják, hogy ami számomra nem ártalmas, viszont akár pozitív hozadékai lehetnek, azt ők támogatják.

Mindig gondoskodnak arról, hogy legyen számomra megfelelő étel az asztalon és ne érezzem kirekesztve magam, hova tovább ,édesanyám elkezdte a TÉNÉ-t (teljes értékű növényi étrend) az egészége érdekében, édesapám pedig a The game changers című vegán élsportolókról szóló dokumentumfilm után megnyugodott, hogy nem csupán megfelelő, még hasznos is lehet az egészség és a természet, de legfőképp az állatok szepontjából ez az életmód. Illetve fiatalon megtanultam főzni, hogy tudjak saját magamról is gondoskodni és meglephessem a szeretteimet finom növényi ételekkel, ezzel is inspirálva a körülöttem élőket.

Jelenleg pedig a testvéremmel aki szakácsként dolgozik, egy környezettudatos vegán szakácskönyvön munkálkodunk.

Az Amerikai dietetikusok és táplálkozás szakértők egyesülete szerint a növényi étrend minden korban megfelelő lehet, a csecsemő kortól, az öregkorig, beleértve a terhességet és a szoptatást is.
Minden vitamin és nyomelem szinte kivétel nélkül megtalálható a növényekben is, így amennyiben kiegyensúlyozottan étkezünk, nem lehet baj.
Érdemes sok hüvelyest (borsó, bab, lencse, csicseri, szója) fogyasztani a magas fehérjetartalmuk miatt, de ne feledkezzünk meg a gabonafélékről, olajos magvakról, és természetesen a zöldségekről, gyümölcsökről.
Kezdő vegánoknak ajánlom a Chronometer applikációt, amin nyomon tudják követni, hogy mennyi tápanyagot vittek be aznap a szervezetükbe. Azért mondtam, hogy szinte, mert b12 vitamint minden vegánnak (de igazság szerint még a mindenevőknek is) érdemes szednie.
A b12 egy vitamin mely a koszban és a vízben található meg, ez felel a jó agyműködésért, azonban mivel nagyon megmossuk a zöldségeket/gyümölcsöket és mindenkinek joga van a tiszta ivóvízhez, ma már szinte kizárólag az állati eredetű élelmiszereken keresztül juthat hozzá az ember, mert nekik injekcióval vagy táppal pótolják, tehát nem az ő szervezetük termeli ,ezt fontos leszögezni.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy napi 1 kapszula nem akkora áldozat ahhoz képest, hogy mennyi állat életét menthetjük meg évente.